AJÁNDÉKOZÁS, AJÁNDÉKOZÁSI SZERZŐDÉS
A vagyoni viszonyok rendezésének és a családi vagyon átruházásának, felosztásának leggyakoribb és leggyorsabb formája az ajándékozás.
Ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni, valamint a tulajdonjog átruházásán felül a dolog birtokának átruházása is szükséges. A tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Amíg erre nem kerül sor, a teljesítést az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Ilyen lényeges változás lehet például az ajándékozó vagyoni helyzetének változása vagy a megajándékozott iránti érzett érzelmi-bizalmi szál megromlása.
Gyakori, hogy az örökhagyó – megelőzve az örökösök közötti esetleges későbbi vitákat – még életében, ajándékozási szerződések útján gyakorlatilag szétosztja, felosztja a vagyonát, kvázi a leendő „örökséget” az abban érdekeltek (főként a törvényes örökösök, várományosok) között, gyakran önmaga számára – javasolt biztosíték jelleggel – a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítva (fenntartva). A jogalkotó az egyenes ági rokonok, testvér, valamint házastársak közötti ajándékozást az illetékmentesség biztosításával közteher szempontjából rendkívül vonzóva tette.
A széles körben ismert egyeneságon, oldalágon (testvér) és házastárs részérő történő ajándékozás illetékmentességére tekintettel gyakorivá vált, hogy ezen a jogcímen történik tehát jelentős forgalmi értékű vagyonok átruházása. Sajnálatos módon tapasztalható, hogy futószalagon állítják elő ezen szerződéseket, hol az alapvetően laikus megbízó megrendelésére – amelynek „megalapozottsága” és indokoltsága szakmailag nem kerül a szakember által felülvizsgálatra – hol pedig megbízott ügyvédként maga az ügyvéd vagy közjegyző javasolja, anélkül, hogy az ügyfél valós érdekeiről mélységében és teljes körűen meggyőződést nyerne.
Az ilyen esetekben, ha nem kerül felállításra a megfelelő tényállás, különösen az átruházás mögött meghúzódó valódi szándék, akkor annak számos olyan hátulütője lehet, amelynek anyagi és adott esetben morális következménye jóval meghaladhatja az illetékmentesség bűvöletébe kerülő ügyfelet és jogi képviselőt.
Tipikus eset, amikor házatársak kérik okiratba foglalni az ajándékozást, mivel a házastársi közös vagyon körébe tartozó ingatlanvagyon az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag egyikük nevén áll és szeretnék az anyagi jogi állapothoz igazíttatni a nyilvántartást. Ebben az esetben vilagosan látható, hogy nem ajándék, ajándékozás a helyes jogcím, hanem a házastársi közös vagyon elismerése.
A teljesség igénye nélkül megemlítendő adójogi -, öröklési jog és az ajándék visszakövetelésének joga körébe tartozó kérdések -, és az átruházandó vagyonnal való jövőbeli szándék tisztázása nélkül felelősen ajándékozni – az én véleményem szerint – NEM SZABAD.
A megajándékozottnak – főszabályként – ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha az ajándékozó a megajándékozott egyenes ági rokona (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), testvére, illetőleg házastársa. Az egyenes ági rokonok, testvérek, házastársak tehát minden esetben mentesülnek az ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettség alól, függetlenül az ajándék értékétől. Minden más esetben azonban az ajándékozás illetékfizetési kötelezettséget von maga után, így a testvéren kívüli oldalági rokonokra (pl. unokatestvér, nagynéni, stb.), lelki rokonokra (keresztszülők-keresztgyermek) és élettársakra NEM vonatkozik az illetékmentesség. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9 százalék.
Ajándékozás esetén személyi jövedelemadót nem kell fizetnie sem az ajándékozónak, sem a megajándékozottnak. (Abban az esetben azonban, ha a megajándékozott az ajándékozási szerződés keltétől számított 5 éven belül visszterhes tulajdonjog átruházás útján elidegeníti az ingatlant, úgy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek adóalapja az értékesítésből befolyó bevétel 25 %-a, az adó mértéke pedig a jelen és az első évben 15 %, a második évben 13,5 %, a harmadik évben 9 %, a negyedik évben 4,5 %.)
Milyen szabályokat érdemes ismerni?🤷🏻♂️
🔘ajándék visszakövetelése,
🔘ajándékozás mint fedezetelvonó ügylet,
🔘ajándékozás és az osztályra bocsátás,
🔘ajándékozás és a betudás,
🔘ajándékozás és a köteles rész,
🔘ajándékozás és a haszonélvezeti jog fenntartása
🔘 ajándékozás illetéke
🔘 ajándék értékesítés adózása
Az, hogy mi az egyszerű és mi az összetett, azt a teljes körű tényállás dönti el! Aki azt nem tárja fel, komoly kockázatot vállal!
Javaslom, hogy a nem kívánt késői sokk és költségek elkerülése érdekében az ajándékozással felmerülő összes polgári jogi vetületről részletesen kérdezzék ki az eljáró ügyvédet és maguk se érjék be azzal, hogy az ügylet illetékmentes és így minden rendben van.
dr. Egyed Zoltán ügyvéd