Mi is az a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyás (rövidített nevén: FMH) egy olyan pénzfizetésre irányuló marasztalást tartalmazó közjegyzői határozat, amely jóval súlyosabb jogkövetkezménnyel járhat, mint egy írásos fizetési felszólítás. Érdemes komolyan kell venni, még ha teljesen alaptalannak is véljük, mivel – ha nem vitatjuk megfelelően módon és határidőben – akkor igen gyorsan végrehajthatóvá válhat, következményként a bankszámlánkon lévő pénzünket, a munkabérünk vagy nyugdíjunk bizonyos százalékát letilthatja a végrehajtó, sőt az ingatlanjainkra még végrehajtási jogot is bejegyeztethet, majd pedig akár árverezhet is.

Ki kezdeményezhet fizetési meghagyást kibocsátást?

A fizetési meghagyást a jogosult/hitelező – például egy pénzintézet, követeléskezelő, közüzemi szolgáltató, társasház stb. – kérelmére és előlegzett költségére a közjegyző bocsátja ki a kötelezett/adóssal szemben.

Milyen esetekben „kötelező” az igénybevétele?

Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás választható, míg 30 millió forint feletti tartozás esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

Szükséges-e a kérelmezőnek bizonyítékokat csatolnia?

Nagyon fontos megérteni, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez NEM szükséges semmilyen bizonyíték csatolása, a magát jogosultnak állító személynek vagy szervezetnek elegendő pusztán állítani a tartozás fennálltát, összegét, jogcímét, kamatát stb., NINCS tehát az eljárásban bizonyítás felvétel.

Mi történik, ha a kérelmet a közjegyző kibocsátásra alkalmasnak találja?

A fizetési meghagyásos eljárás alapvetően „gyors”, iratokkal intézhető eljárás: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, az illeték megfizetésre került, a fizetési meghagyást legkésőbb beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.

Ha a kötelezett (címzett) nem foglalkozik a levéllel?

Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás megindítható az adóssal szemben, végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel, amelynek eredménye lehet a közjegyző által kiállítandó az ún. végrehajtási lap.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedik?

A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás egy olyan határozat, amely – akár szabályszerű vitatás hiányában avagy akár kézbesítési vélelemmel – ha jogerőre emelkedik – ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, és az alapján végrehajtási eljárás elrendelése kezdeményezhető. Ez azt jelenti, olyan ereje van, mintha a kötelezett/adós jogerősen vesztett volna egy polgári pert a hitelezővel szemben.

A kötelezett alaptalannak találja a fizetési meghagyást és vitatni kívánja

Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon peres eljárásként folytatódhat tovább, feltéve, ha a jogosult avagy jogi képviselője keresetet tartalmazó iratot nyújt be az illetékes bíróságra és megfizeti az eljárási illetéket.

„Ha nem veszem át, akkor biztos nem lesz gond!”

Ha valaki fizetési meghagyást kap, azt mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül érdemben nyilatkozhasson rá. Ha nem veszi át, a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is ún. kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedhet, azaz jogi értelemben megismertnek tekintendő. Így, aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát (jogalapjá) vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent!

Mit kell tartalmazzon az ellentmondás és hogyan terjeszthető elő?

Tartalmát tekintve elegendő, ha a követelést jogalapjában és/vagy összegszerűségében a közjegyzőnek címzett 2 tanú által aláírt írásos nyilatkozatban vitatjuk, előterjeszthető ellentmondás szóban is a közjegyző előtt, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezetek (cégek, egyéni vállalkozók stb.) pedig legcélszerűbben ügyvéd segítségével – aki rendelkezik elektronikus aláírással – tudnak ellentmondást előterjeszteni.

Milyen „kimentési” lehetőségeink vannak, ha nem értesültünk a fizetési meghagyásról?

Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például korábbi férjezett nevünkre, rossz lakcímre küldték, vagy objektív és igazolt módon nem voltunk képesek átvenni (kórházban tartózkodtunk és nem volt meghatalmazott, aki átvegye), avagy posta kézbesítési szabálytalanság történt – lehetőségünk van úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha már a fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárás is indult ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül rendkívüli ellentmondást is előterjeszthetünk a közjegyzőnél, adott esetben a kézbesítési kifogással együtt.

„Jogosnak tűnik a követelés, de sajnos nem tudom (egy összegben) kifizetni”

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló időben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.

dr. Egyed Zoltán ügyvéd