Milyen módon és ki által szüntethető meg egy végrehajtási eljárás?

Nemperes eljárásban a végrehajtó – , a foganatosító vagy az elrendelő bíróság -, illetőleg polgári peres eljárásban a perre illetékes bíróság által. A végrehajtásnak a nemperes eljárásban történő megszüntetésének megkísérlése – főszabályként – előfeltétele a perindításnak.

Nemperes eljárásban történő megszüntetés a végrehajtó, illetve a foganatosító bíróság által

A törvény alapján a végrehajtást foganatosító bíróság nemperes eljárás keretei között köteles megszüntetni vagy korlátozni a végrehajtást, ha a végrehajtást kérő ezt kívánta, és ez másnak a jogát nem sérti. A bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége.

A végrehajtást kérő a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti a végrehajtótól arra tekintettel, hogy a követelése csökkent, megszűnt vagy elengedésre került, azonban ezt szükséges bejelentenie a végrehajtónak, megszüntetési kérelem esetén az eljárás csak így fejeződhet be (Vht. 40. §). Amennyiben a végrehajtást kérő a bejelentést elmulasztja, azonban az adós tájékoztatja a végrehajtót a teljesítésről, és az állítását okirattal is alátámasztja, a végrehajtó arról a végrehajtást kérőt megnyilatkoztatja, és egyúttal felhívja a megfizetendő végrehajtási költségek teljesítésére. Ha a végrehajtást kérő az adós állítását elismeri, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, a végrehajtási eljárás befejeződik (Vht. 41. §).

Ilyen esetben a végrehajtó megvizsgálja, hogy a végrehajtás költségei megtérültek-e, ha igen, az eljárást megszünteti a Vüsz. 33. § a) pontja alapján („a végrehajtást kérő a teljesítést bejelentette vagy a tartozást elengedte”), vagy felhívja a végrehajtást kérőt a behajtási jutalékot is tartalmazó végrehajtási költségek megfizetésére. Tekintettel arra, hogy az adós a végrehajtási eljárás megindulását követően teljesített, a Vht. 254. § (4) bekezdése alapján jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége folytán jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a hozzá vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.

Amennyiben a végrehajtást kérő kéri a fentiek szerint a végrehajtás megszüntetését, azonban a végrehajtás költségei nem térültek meg, a törvény értelmében a végrehajtás megszüntetésére nem kerülhet sor, tehát az eljárás tovább folyik, ekkor már a végrehajtás költségeinek a behajtása iránt, a bíróság végrehajtást kérőt kötelező végzése alapján [Vht. 41. § (3) bekezdés]. E végrehajtási költségek megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel, így a végrehajtó az adóssal szemben továbbra is intézkedhet immár kizárólag a költségek behajtása érdekében [Vht. 34. § (5) bekezdés].

A végrehajtást kérő köteles a követelése csökkenését vagy megszűnését haladéktalanul bejelenteni akkor is, ha az adós természetben vagy pénzben teljesített, illetve akkor is, ha a követelés elengedésére került sor. A végrehajtási költségeket (a pontos összeg ismerete hiányában) azonban csak a végrehajtó felhívását követően kell teljesítenie. Ha a végrehajtás már megindult a végrehajtó előtt, és az adós a végrehajtást kérőhöz teljesít közvetlenül, amely teljesítést a végrehajtást kérő el is fogad, akkor maga a végrehajtást kérő köteles az adósi teljesítés összegéből a végrehajtási költségeket megfizetni akként, hogy a végrehajtót a követelése csökkenéséről tájékoztatja, a végrehajtó pedig a felmerült és megfizetendő költségek összegének a megfizetésére hívja fel a végrehajtást kérőt. A gyakorlatban ha az adós a végrehajtást kérő megállapodást kötnek, úgy a megállapodás rendelkezik a végrehajtási költségek megfizetéséről, amely rendszerint az adós kötelezettsége.

Nemperes eljárásban történő megszüntetés az elrendelő bíróság által

A törvény alapján a végrehajtást elrendelő bíróság nemperes eljárásban végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, és rendelkezik a végrehajtási költségek viseléséről, ha a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős vagy véglegessé vált határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.

Ez utóbbi rendelkezés lehetőséget biztosít arra, ha az adós a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a létre nem jötte megállapítása iránt az általános szabályok szerint pert indít, és a perindítás eredményre vezet, akkor nemperes eljárás keretében megszünteti, illetve korlátozza a végrehajtást a végrehajtást elrendelő bíróság. Ebben az esetben sincs helye végrehajtási per lefolytatásának.

Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per

Állandó a bírói gyakorlat a vonatkozásban, hogy ha az adós a jogerős bírósági határozatban vagy közjegyző által kibocsátott jogerős fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségét vitatja, az erre való hivatkozása a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben nem foghat helyt.

A Pp. 528. §-a alapján a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per feltételei eltérőek a szerint, hogy végrehajtási lappal vagy azzal egy tekintett alá eső végrehajtható okirattal, illetve végrehajtási záradékkal vagy azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal került sor a végrehajtás elrendelésére.

A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a perindítás alapjául szolgáló tények: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés, a feleknek a végrehajtandó határozatban foglaltaktól eltérő megállapodása, ha a végrehajtást végrehajtási lappal vagy azzal egy tekintett alá eső végrehajtható okirattal rendelték el.

Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, b) a követelés vagy annak egy része megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

dr. Egyed Zoltán ügyvéd