Előszerződés, vételi ajánlat, vételi szándéknyilatkozat

Gyakori, hogy Megbízók azzal keresnek meg, hogy adásvételi szerződést kívánnak kötni egy ingatlanra, azonban az eladóval történő tárgyalások már igencsak előre haladtak és foglaló átadása is megtörtént, anélkül, hogy a felek részleteiben megegyeztek volna a lényegi feltételekben, fizetési ütemezésben, határidőben, birtokba adásban stb. Előszerződésről akkor beszélünk, ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit. Ingatlan adásvételére vonatkozó előszerződéssel a vevő még nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az előszerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott feltételekkel egy későbbi időpontban kötnek majd adásvételi szerződést. Az előszerződés minél részletesebb kidolgozása azért fontos, mert önkéntes jogkövetés -azaz a végleges szerződés megkötésének – hiányában a benne foglalt feltételek szerint a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.Fontos lenne, hogy az ilyen jelentős ügyletek megkötése előtt jogvégzett és célirányosan elsajátított ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező szakemberrel – lehetőleg ügyvéddel – konzultáljunk, mielőtt bármilyen lépést teszünk, amelyre később könnyen ráfázhatunk. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy az ingatlanos ügynökök – tapasztalataim szerint – sajnos ritkán ütik meg az a tudásszintet, amely nélkülözhetetlen a gördülékeny ügymenethez. Különösen jól nézzük át az általuk blankettaként alkalmazott „Vételi szándéknyilatkozat” vagy „Vételi ajánlat” megnevezésű formanyomtatványokat, ilyen okirat alkalmazása esetén ragaszkodjunk részletek minél teljesebb körű rögzítésére, valamint jobb híján pedig legalább fenntartással kezeljük az általuk ajánlott ügyvéd közreműködését, de a legbiztosabb, ha magunk választunk ügyvédet saját tapasztalataink -, avagy családtagjaink, barátaink megalapozott ajánlása alapján.

Az ügyvéd folytathat ingatlanközvetítői tevékenységet, ugyanakkor fordítva – a gyakorlatban tapasztalt látszat ellenére – ez már nem igaz, az ingatlanközvetítő nem folytathatja az ügyvédi törvényben felsorolt tevékenység egyikét sem! Az ügyvédi tevékenység – az ingatlanjogban – többek között a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése és a földhivatal előtti képviselet. A fentiekből következően az ingatlanközvetítők NEM jogosultak az ügyletek lebonyolításához szükséges, eladó és vevő közötti bármilyen kötelem létrehozására, azaz okirat megszerkesztésére, „kitöltésére” stb., így különösen az általuk gyakran alkalmazott ún. vételi ajánlat +elfogadás, „foglalós okirat”, előszerződés, letéti okirat stb. készítésére, továbbá pénzletét (tipikusan: foglaló, óvadék) átvételére. Ez azért fontos, mert ha kellő körültekintés nélkül jön létre ajánlati kötöttség eladó és vevő között, abból nem kívánt esetben jelentős félreértések adódhatnak. Egy ingatlan vásárlásnak számos olyan apró buktatója lehet, amelyre egy felnőttképzési rendszerben abszolvált néhány hónapos tanfolyam nem készítheti fel ilyen mélységben a jelölteket. „Caveat vendor et emptor! – Óvakodjék az eladó és a vevő! Ingatlanvásárlás előtt forduljon ingatlanjogban jártas #ügyvéd – hez!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

Ingatlan adásvétel, távollévők közötti szerződéskötés

SZERZŐDÉSKÖTÉS TÁVAZONOSÍTÁSSAL ÉS TÁVALÁÍRÁSSAL

A járványügyi helyzetre tekintettel különösen felértékelődött, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szerint lehetőség van távollévők közötti szerződéskötésre, ügyintézésre, amely Skype-on történő távazonosításból, ún. „távelőttemezésből” (távaláírásból vagy aláírásnak videótelefonon történő elismeréséből) állhat. Ezt a lehetőséget összekapcsolva postai szolgáltatással és banki fizetési teljesítéssel a teljes szerződéskötési ügymenet megtörténhet személyes kontaktus nélkül. Gyakori eset az is, ha az eladó tartósan külföldön tartózkodik és nem tud vagy nem szeretbe haza utazni a szerződéskötésre, az egyik legkézenfekvőbb megoldás ebben az esetben is a távazonosítás.

Igény esetén állok rendelkezésre!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

Társasház alapítás lakóházon

TUDTA-E ÖN, hogy a több önálló (műszakilag megosztott) lakóegységből álló lakóházukat társasházzá tudják alakítani a tulajdonosok?

Ehhez „mindössze” társasház tulajdont alapító okirat és az ingatlanügyi hatóság által az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett alaprajz és hatósági bizonyítvány szükséges. Amennyiben a műszaki megosztás szabályszerű kialakítását építési engedélyhez kötötte a hatóság, úgy az ilyen esetekben az építési engedélyhez kötött építmény építését, bővítését végleges használatbavételi engedély, fennmaradási engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés alapján lehet átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

A 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 48. § -a értelmében, ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról, amely okiratot az ingatlanügyi hatósághoz is be kell nyújtani.

Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapjának III. részére jelzálogjog vagy egyéb teherjog került bejegyzésre, úgy az alapításhoz szükséges beszerezni a jogosult hozzájáruló nyilatkozatát is!

A fenti invesztáció a tapasztalatok szerint búsásan megtérül a tulajdonosnak, hiszen a köztudatban is sokkal jobban részesítik előnyben a vevők a társasházi lakásvásárlást, mintsem, hogy egy lakóingatlan területarányos tulajdoni illetőségét vásárolják meg használati megosztással.

Bátran ajánlom figyelmükbe Szilvás Károly Dániel földmérő mérnököt ? +36304723193,? foldmeres@geosk.hu, https://geosk.hu/ , aki szívesen foglalkozik a klasszikus földmérési munkarészeken túlmenően társasházi alaprajzokkal is.

Amennyiben társasház tulajdont alapító okiratra -, annak módosítására lenne szüksége, úgy forduljon hozzám bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd


? +36209527777
? dr.egyed.zoltan@gmail.com
? 8220 Balatonalmádi, Baross G. út 27/A.
?️ https://www.dregyedzoltan.hu/

Termőföld más célú hasznosítása

TERMŐFÖLD MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA (végleges más célú hasznosítás)

A Balaton-felvidéken található zártkertekben és részint a külterületeken tapasztalható területi igénybevétel – főként agroturizmus fejlesztés, “gazdasági épület” építése érdekében – erősödése indokolja, hogy alaposabban foglalkozzunk a termőföld (végleges) más célú hasznosításával.

Az alábbiakban a termőföld más célú hasznosítás (termelésből való kivonás, a kivetté nyilvánítás), azon belül is a végleges más célú hasznosítás lehetőségét, annak engedélyezésével kapcsolatos főbb szabályokat összegzem.

Első körben nézzük meg mi is az a termőföld?!?

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvtv.) alapján: termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdő, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (Etv.) meghatározott erdőnek minősül.

Amennyiben egy termőföldön a termőföld eredeti hasznosításától eltérő tevékenységet kívánunk végezni, úgy ahhoz az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyére van szükségünk. Termőföldet elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet más célra hasznosítani. A más célú haszonosítás lehet időleges, vagy végleges jellegű. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csupán időlegesen, vagy helyhez kötött igénybevétel céljával van lehetőségünk.

Abban az esetben, ha a más célra hasznosítani kívánt termőföld tulajdonjogának megszerzésétől számítottan az 5 év még nem telt el, és annak tulajdonosa a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette, úgy a más célú hasznosítás csak és kizárólag a Földforgalmi tv.-ben meghatározott célokra engedélyezhető.

Termőföld végleges más célú hasznosításának minősülnek az alábbiak:

− a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan eltérés, melynek eredményeként a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra véglegesen alkalmatlanná válik
− termőföld belterületbe vonása (kizárólag önkormányzatok terjeszthetik elő)
− az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Az engedélyezési eljárást mindig a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság folytatja le. A termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését – az illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál – annak kell kérnie, aki a termőföldet más célra kívánja hasznosítani, ő pedig a terület ,,igénybevevője” lesz. Így tehát az igénybevevő személye nem minden esetben azonos az ingatlan tulajdonosával. A termőföld végleges más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni az ingatlanügyi hatóság felé, amennyiben a területigény meghaladja a 400 m2-t.


A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia, a Tfvtv. 12. § (1) bekezdésésében foglatak alapján:


• az igénybevevő ügyfél és/vagy a képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét,
• az igénybevevő ügyfél kifejezett kérelmét a hatóság döntésére (engedélyezésre)
• az érintett földrészlet/ek pontos megjelölését: település, fekvés, helyrajzi szám
• a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt
• a más célú hasznosítás célját, valamint a termőföld igénybevételére vonatkozó indokolást
(javaslom itt a jogszabályi hivatkozást is megjelölni)
• más célú hasznosítás fajtájának megjelölése
(végleges, vagy ideiglenes, ez esetben ennek tervezett időtartamát)
• kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása esetén a kisajátítás alapjául szolgáló,
törvényben meghatározott közérdekű cél megjelölését

A kérelemhez az alábbiakban felsoroltakat kell mellékelni aTfvtv. 12. § (2) bekezdése szerint:

• az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet, vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
• a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet (5 évnél nem lehet régebbi), ha a területigény a 400 m2-et meghaladja
• az engedély jogosultjának kötelezettségvállaló nyilatkozatát a járulékmentesség igénybevételéhez, mely szerint a 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei (fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése esetén az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja (akkor csatolandó, amennyiben fennáll)
• az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület a 400 m2-t, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert meghaladja
• az illetékes hegyközség hozzájárulását, amennyiben a más célú hasznosítási kérelem borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területet érint
• a Tfvtv. 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát
• a Tfvtv. 12. § (2) bekezdés g) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatot (kivétel: kisajátítás, közérdekű cél)
• nyilatkozatot a földvédelmi járulék megfizetéséről, vagy a járulékmentesség igénybevételéhez.


A kérelemben – ha az adott ingatlan szempontjából az lényeges – meg kell jelölni a fentieken túlmenően továbbá annak a kormányrendeletnek a számát is, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, vagy annak a kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldet beruházási célterületté nyilvánította.
Fontos, hogy említést tegyek arról is, hogy az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítását engedélyező végleges határozata hiányában a más hatóságok előtt folyamatban lévő termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási, vagy tudomásulvételi eljárást az adott eljáró hatóságnak fel kell függesztenie. (pl.: építési engedély sem adható ki, mindaddig, míg az igénybevevő nem rendelkezik a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozattal). A termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedély 4 évig hatályos, azon esetben, amennyiben ezidő alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerülne sor, úgy az engedély hatályát veszíti. Az igénybevétel megvalósulásáig a földrészlet az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban termőföldként szerepel.

A más célú hasznosítás engedélyezésének eljárási díja a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet alapján:

• 1 földrészlet esetén 30.000,- Ft
• 2-5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7.000,- Ft
• 6-25 földrészlet esetén az első 5 földrészlet után 58.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 2.000,-Ft
• 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 földrészlet után 98.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 1.000,- Ft összegű díjat kell fizetni.
• más szakhatóságok értintettsége esetén további eljárási díjak megfizetésére irányuló kötelezettség is felmerülhet.
Az engedély kiadását követően, az igénybevevőnek kell majd bejelentenie a más célú hasznosítást engedélyező hatóságnál (ingatlanügyi hatóság) a más célú hasznosítás megkezdését, az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal.

Amennyiben ilyen jellegű eljárásban érdekelt és nem kíván melléfogni, úgy forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd


? +36209527777
? dr.egyed.zoltan@gmail.com
? 8220 Balatonalmádi, Baross G. út 27/A.
https://www.dregyedzoltan.hu/

Ingatlanok telekalakítása, telekalakítási eljárás

A telekalakítási eljárás az egyes telekingatlanok területét érintő változások engedélyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Irányulhat többek között telek felosztására, telkek egyesítésére, telekhatár rendezésre és telekcsoport újraosztására. Gyakori, hogy a szomszédos telkek tulajdonosai között adásvétellel kombinálódik, ezt hívjuk telekalakítással vegyes adásvételi szerződésnek, amely földmérési munkának illetőleg az azt követő okiratnak az elkészítése földmérői – ügyvédi berkekben is komoly fejtörést okoz, így javasolt a megfelelő mélységű szakismerettel rendelkező földmérő mérnökhöz, ügyvédhez fordulni!

Szakaszai (főszabályként):

1. Földmérő mérnök megbízása, aki elkészíti a változási vázrajzot és azt benyújtja záradékolásra az illetékes Földhivatali Osztályhoz.

2. Telekalakítási engedélyezési eljárás, amely a Földhivatali Osztály hatáskörébe tartozó hatósági eljárás, amelynek során beszerzik a szakhatóságok állásfoglalását (Állami Főépítész, Kormányhivatal Útügyi Osztálya stb.) és ha a jogszabályi feltételek adottak, hatósági határozattal engedélyezik a telekalakítást.

3. A térképi változásoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése, amely a záradékolt változási vázrajzzal és a véglegessé vált hatósági határozattal, továbbá a felek által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak a Földhivatali Osztályhoz történő benyújtásával indul és az átvezetésről szóló határozat véglegessé válásával zárul.

Célszerű már az eljárás megindítása ELŐTT (!!!) földmérő mérnökkel és felkészült ügyvéddel konzultálni, akik a leginkább megfelelő megoldásban tudnak minden bizonnyal Önöknek segíteni.

Földmérő mérnök: Szilvás Károly Dániel ? +36304723193, ? foldmeres@geosk.hu, https://geosk.hu/

Telekalakítási ügyekben is forduljanak hozzám bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

Ingatlan adásvétellel kapcsolatos gyakori kérdések

Mire érdemes figyelni az ingatlanvásárlás előtt?

 1️⃣ Ez az első ingatlan adásvételem, még nem találtam meg a megvásárolni kívánt lakást. Szükséges-e előzetesen az ügyvédet felkeresnem?

↪️ Ha a vevő-jelöltnek első adásvétele, akkor különösen javasolt egy előzetes jogi tanácsadás/konzultáció, annak érdekében is, hogy a vevő jelölt előre átlássa a folyamat teljes menetét, magabiztosabban járjon el már az ingatlan keresés során, tudja mire figyeljen és milyen ingatlanokat kerüljön el, milyen szakembereket milyen kérdésekkel keressen fel, ezáltal a felkészített vevő jelölt az ingatlanok körét is megfelelően szűkíteni tudja, amellyel elkerülheti a nem kívánatos és időrabló köröket -, így rengeteg időt és pénzt spórolhat meg magának, illetőleg jelentős bosszankodástól is megkímélheti magát.

2️⃣ Egy ingatlan felkeltette az érdeklődésemet. Láttam, hogy az ingatlant többen hirdetik, különböző portálokon, más-más fotókkal. Kinél érdemes jelezni a megtekintési szándékomat?

↪️ Amennyiben valamelyik hirdetésből kivehető, hogy a tulajdonos saját maga is hirdeti az ingatlant, úgy praktikussági szempontot figyelembe véve nála, hiszen köztudomásúvá vált az, hogy az ingatlanirodák adott esetben jelentős mértékű megbízási díj ellenében nyújtják szolgáltatásaikat, amely összeg egy áralkuban lényeges tényező is lehet. Más oldalról nézve hozzá tartozik az, hogy egy szakmailag felkészült ingatlanközvetítő nagy segítségünkre lehet, ugyanakkor komoly az esélye annak, hogy a megbízási díj számláját még ha jogilag az eladó is teljesíti, de valójában a vevő viseli az árba beépülve. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a közvetítő sikeresen közvetít az áralku során, így közreműködése meg is térülhet a vevő számára is!

3️⃣ Nagyon tetszik egy ingatlan, de látom azt, hogy nem a tulajdonos, hanem ingatlan-közvetítő iroda hirdeti. Mire kell figyelnem az ilyen esetekben? Mire jogosult egy ingatlan-közvetítő?

↪️ Ingatlanközvetítő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) 64/A. § (2) bekezdés helyes értelmezése szerint jogosult az ingatlan megbízási szerződés szerinti hirdetésére, vevő-jelölteknek történő bemutatására, az ingatlannal és az ügylettel kapcsolatos korábbi okiratok, építészeti tervek, földmérési vázrajzok, hatósági bizonyítványok, energetikai tanúsítvány, térképmásolatok, tulajdoni lap stb. beszerzésére, összességében a megbízás teljesítése érdekében a megbízás tárgyával kapcsolatos műszaki – gazdasági – és részint jogi háttér tisztázásával összefüggő tevékenység elvégzésre, előkészítésére, továbbá az ügyletkötő felek adatainak – adatvédelmi szabályok szerinti – rögzítésére, tárolására és az okiratszerkesztő ügyvédnek történő tovább küldésére.

4️⃣ Hogyan tudom ellenőrizni, hogy az adott ingatlanügynök rendelkezik-e jogosultsággal?

↪️ Ha ingatlaniroda hirdeti az ingatlant, akkor célszerű annak ellenőrzését elvégezni, hogy az adott iroda vagy személy jogosult-e ingatlanközvetítésre! Az ingatlanközvetítők (a névjegyzék) nyilvántartása bárki számára hozzáférhető, célszerű tehát az adott személyt ellenőriznünk. A jogosultságot az alábbi felületen célszerű ellenőrizni: https://oknyir.kh.gov.hu/Kereses/IngatlanKozvetito Ha lehetősége van – márpedig Megbízóként Ön választ – bízzon meg valódi szakembert ingatlana értékesítésére!

5️⃣ Nem szeretnék bajba kerülni. Tisztában szeretnék lenni az adásvétel ügymenetében részt vevők jogosultságaival, illetőleg azzal, hol végződik a kompetenciájuk határa. Mire nem jogosult az ingatlan-közvetítő?

↪️ A kérdés megválaszolásához el kell határolnunk egymástól az ingatlanközvetítő és az ügyvéd hatáskörét, amelyet a tapasztalok szerint az ingatlanközvetítők oly módon sérthetnek meg, hogy abból az időbeli tényből, amely szerint a dolgok természetéből fakadóan az üggyel, a felekkel, iratokkal és az információkkal előbb ismerkednek meg, már az előkészítés során maguknak vindikálnak bizonyos, az ügyvédi privilégiumok körébe tartozó munkafázisokat/tevékenységeket.Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint az ügyvéd kiegészítő tevékenységként folytathat ingatlanközvetítői tevékenységet, amelyhez kérnie kell a névjegyzékbe történő felvételét és a NAV-nál a tevékenységi kör bővítését!Az elvi tétel tehát úgy szól, hogy az ügyvéd/ügyvédi iroda folytathat ingatlanközvetítői tevékenységet, ugyanakkor fordítva – a tapasztalt látszat ellenére – ez már nem igaz, a közvetítő nem folytathatja az ügyvédi törvényben felsorolt tevékenység egyikét sem!Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység a jogi képviselet ellátása, a büntetőeljárásban védelem ellátása, a jogi tanácsadás, az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése, az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása, és az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése. Az Ügyvédi tv. indokolása szerint a felsorolt tevékenységeket – a hatályos Ügyvédi tv. előírásával egyezően – rendszeresen és ellenérték fejében az ügyvédi tevékenység folytatására jogosult folytathatja az ügyvédi tevékenység gyakorlására irányadó feltételek megtartása mellett.Az Ügyvédi törvényt a Lakástv. rendelkezéseivel összevetve a fentiekből következően az ingatlanközvetítő irodákban tevékenykedő ingatlanügynökök nem jogosultak az ügyletek lebonyolításához szükséges, eladó és vevő közötti bármilyen kötelem létrehozására, azaz okirat megszerkesztésére, „kitöltésére” stb., így különösen az ügynökök által előszeretettel alkalmazott ún. vételi ajánlat +elfogadás, „foglalós okirat”, előszerződés, letéti okirat stb. készítésére, továbbá pénzletét (tipikusan: foglaló, óvadék) átvételére. Ez azért fontos, mert ha kellő körültekintés nélkül jön létre ajánlati kötöttség eladó és vevő között, abból nem kívánt esetben jelentős félreértések adódhatnak. Egy ingatlan vásárlásnak számos olyan apró buktatója lehet, amelyre egy felnőttképzési rendszerben abszolvált néhány hónapos tanfolyam nem készítheti fel ilyen mélységben a jelölteket.Az ügyvéd elmélyültebb gyakorlattal és szélesebb jogi tudással rendelkezik. Egy ingatlan adásvételkor számos olyan kérdés felmerülhet, amelynek helyes megítéléséhez több jogág (polgári jog, ingatlan-nyilvántartási jog, végrehajtási jog, adó -, illetékjog) kiterjedt ismerete szükséges. Egy ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédnek ma már értenie kell a földmérői vázrajzok értelmezéséhez is. Ez a gyakorlat és tudás egy nem-jogász ingatlan közvetítőnek az esetek túlnyomó többségében nincs meg, az ügyvédi szaktudás – mint nem-jogász ingatlanközvetítőkhöz képest mérhető komparatív előny – szinte minden esetben kézzel fogható, így nagyobb biztonságot nyújt a felek számára. A szakterületén otthonosan eljáró ügyvéd az egész folyamatot átlátja, tudja azt is, mire figyeljen a későbbi jogviták elkerülése érdekében.Az ügyvéd nem csak felel az egész folyamatért, hanem anyagi felelősséggel is tartozik érte, felelősségbiztosítása, külön letéti számlája, teljes anyagi és fegyelmi felelőssége, min. 10 év tanulmánya és szigorúan ellenőrzött kamarai letét-bejelentési kötelezettsége mellett, jól átgondoltan vehet át pénzletétet a vevőtől. Ezzel szemben – álláspontom szerint – jogalap nélkül, hiszen semmilyen törvény nem teszi számára lehetővé -, minden bejelentés, ellenőrzés és felelősség nélkül veszi át az ingatlanközvetítő a pénzletétet az ügyfelektől – „bánatpénz”, „foglaló” stb. elnevezés mellett.Nagyon fontos és megjegyzendő, hogy még ügyvéd közreműködése esetén is vételi ajánlatot csak akkor teszünk, ha a vétel tárgyával kapcsolatos gazdasági-műszaki-jogi háttér teljes körűen tisztázott és aggálytalan, az ügyletet ügyvéddel, földmérővel, bankkal, pénzügyi tanácsadóval és adott esetben könyvelővel/adótanácsadóval részletesen átbeszéltük, ekként bizonyos, hogy az ügylet az elérni kívánt nyilatkozott céljainknak és anyagi lehetőségeinknek megfelel, (elő)szerződést pedig csak akkor írunk alá, ha az eladóval minden lényeges feltételről (pontos ár, fizetési ütemezés és finanszírozás, birtokba adás) megegyeztünk, azaz nem maradt nyitva olyan kérdés, amelyet bármelyik fél lényegesnek tarthat. Nem írunk alá semmilyen kétsoros pénzátadó-átvevő nyilatkozatot!

6️⃣ Megtaláltam álmaim ingatlanát. Szeretném minél előbb lefoglalni. Hogyan járjak el, hogy ne érjen meglepetés?

↪️ A vevő jelöltnek a tulajdonostól, vagy akár az ingatlanirodától beszerzett legszükségesebb információk birtokában (helyrajzi szám, fotók, alaprajzok stb.) célszerű tehát még a vételi ajánlat, előszerződés, avagy bármiféle elnevezésű eladó és vevő közötti kötelmet létrehozó kötelezettségvállaló okirat aláírása ELŐTT (ide nem értve az ingatlan megtekintéséről szóló nyilatkozatot) ügyvédet (ha előzetes konzultáció volt és van kölcsönös bizalom/szimpátia, akkor ugyanazt az ügyvédet) felkeresni, akivel az ügylet esetlegesen fizikai és jogi buktatóit (rendezetlen tulajdonviszonyok, terhek, rendezetlen jogállású épületek, vevői célba ütköző korlátok és korlátozások stb.) saját tapasztalata és képzettsége folytán -, avagy más szakemberrel konzultálva és együttműködve átlátja és adott esetben megóvja a vevő jelöltet egy meggondolatlan, érzelmi alapon megtett kötelezettségvállaló nyilatkozat (vételi ajánlat/előszerződés) kínos anyagi következményeitől (foglaló elvesztése).

7️⃣ Milyen szakemberekkel célszerű egyeztetnem az adásvételi szerződés megkötése előtt?

↪️ Az eset bonyolultsága tükrében számos további szakember – pénzügyi tanácsadó, bank, értékbecslő, földmérő mérnök, építész mérnök, statikus mérnök, könyvelő stb. – bevonása lehet indokolt és célszerű, akik nélkül az adott szakterület vonatkozásában jelentős kockázatok jöhetnek létre, pl. nem lesz megfelelő a finanszírozás, térképészetileg rendezetlen az épület, a kerítés nem a jogi határon van, az ingatlan nem felel meg a CSOK követelményeinek, a felépítmény műszaki problémákkal terhes stb. Első sorban vevő viseli a megkeresés elmaradása esetére a kockázatot, azonban bizonyos esetekben az azokból eredő kár eladóra hárítható. Eladó felel ugyanis a dologgal kapcsolatos műszaki-jogi rendezettségért, így ha menet közben ez szükségessé válik, akkor az Ő költségére és felelősségére lehet tűzoltás szerűen enyhíteni a károkat és rendes mederbe visszaterelni a folyamatot. Felmerül a kérdés: De miért kockáztatna a vevő azzal, hogy nem előzetesen járja körül ilyen mélységében az ingatlant? Sajnálatos módon a kereslettúlsúlyos piacon az eladók nem hagynak kellő időt a vevőnek a fentiek teljes körű tisztázására és sokszor értékesítik az ingatlanukat olyan vevő részére, aki nem foglalkozik ilyen mélységben az ügylet tárgyával.

8️⃣ Az ingatlaniroda több szakember (értékbecslő, energetikus, pénzügyi tanácsadó stb.) közreműködését ajánlja. Kötelező-e az ingatlaniroda által ajánlott ügyvédet felkérnem az ügylet lebonyolításához?

↪️ Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (6) bekezdése értelmében: „Ügyvédet mindenki szabadon választhat”, vagyis senki sem köteles – főleg költségviselőként – az ügyének intézésére elfogadni pl. a szerződés ellentétes pozíciójában lévő személy (legyen az eladó, építési vállalkozó, beruházó stb.), vagy adott esetben a közvetítő, mediátor, az ingatlanügynök stb. ajánlását! Álláspontom szerint – különösen a költségviselő fél szempontjából – sérti a szabad ügyvédválasztás jogát a tipikusan eladók, beruházók, építési vállalkozók, ingatlanközvetítők által oktrojált jogi képviselők „megbízása”, főleg, ha az általuk elvárt jogi képviselő megbízásától tesznek függővé szerződéskötési (eladási) szándékot, avagy helyeznek kilátásba előnyt, illetve hátrány elmaradását.A gyakorlatban előfordul, hogy bizonyos projektértékesítés esetén praktikus szempontokból korlátozva van az ügyvédválasztás szabadsága annak érdekében, hogy a projektgazda ügyvéd fogja össze már az ingatlan értékesítése előtti -, és a projekt elindulása utáni értékesítéssel kapcsolatos jogi feladatokat, amely segítheti a feleket a folyamatok standardizáltan és gördülékenyen történő előre haladásában. Ennek hátránya lehet a blankettaszerződések alkalmazása, az egyedi jogi jellegű igények és észrevételek figyelmen kívül hagyása, lényegében a vevő vagy elfogadja a diktált szerződési feltételeket, vagy nem szerződnek le vele. Különösen igaz ez nagy projektek esetén. Kisebb projekteknél általában lehetőség van a szerződési feltételek alakításába, ilyenkor lehetőségünk van a projektügyvéden kívül más ügyvédet is felkérni, legalább véleményezés céljából.Nincs ugyanakkor szabad döntési helyzetben az, aki nem ismeri a választékot. Az érték melletti emberi döntésnek szabad döntésnek kell lennie, ám a szabad döntést éppúgy kizárja a tudatlanság, a tájékozatlanság, mint a kényszer.Fontos tisztázni, hogy a jelenlegi szabályok szerint Magyarországon működő ügyvédek, ügyvédi irodák mindegyike jogosult ingatlan szerződések szerkesztésére, ellenjegyzésére és a földhivatalnál történő ügyvitelre, így a még a fenti esetekben „oktrojált” vagy „melegen ajánlott” jogi képviselőnek is kötelessége a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelelően – legjobb tudása szerint – gondosan és pártatlanul eljárni, azonban még az ilyen prudens eljárás sem írja felül annak tényét, hogy adott esetben a determináltan terelt folyamatban sérülhet a vevő ügyfél vonatkozásában a szabad ügyvédválasztás joga, igaz, ez a gyakorlat szerint – mint látjuk – nem jelent korlátozhatatlan jogosultságot.Javaslom mindenkinek, hogy a fentieket szem előtt tartva járjon el, ha ingatlanvásárlási célját kívánja megvalósítani! Ne feledjék: „Óvakodjék a vevő”!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

Elővásárlási jog a földforgalomban

2014. májusa óta – főszabályként – mintegy 4 hónapos kifüggesztéssel (hirdetménnyel) kombinált hatósági jóváhagyásra irányuló eljárás során lehet megszerezni mező -, illetve erdőgazdasági hasznosítású föld (termőföld) tulajdonjogát, amely eljárás egyik kulcsfontosságú kérdése az, hogy a vevő-jelölt rendelkezik-e elővásárlási joggal a földingatlan tekintetében, és ha igen, az mely törvény, mely ranghelyén alapul, mivel a jogalkotó szigorú sorrendet állított fel, amely könnyen lehet ügydöntő tényező. A másik sorsdöntő körülmény az agrárkamarai támogatás megszerzése, és harmadikként ide kívánkozik az is, hogy az adásvételi szerződésben sem lehet súlyos hiba, amely az ügyvéd figyelmén vagy annak sajnálatos hiányán fog múlni. A fontossági sorrend azonban 1. ügyvéd 2. elővásárlási jog 3. agrárkamara.

Ennek oka, hogy a földforgalommal foglalkozó és sikerorientált ügyvédek nem csupán “íródeákként” működnek, hanem STRATÉGIÁT alkotnak, sakkszerűen végig gondolva a folyamatot a lehető legjobb pozícióból indítják az ügyfelet a versenyben. Aki nem így tesz, annak a Megbízója ihatja meg a levét, a figyelmetlenság, a sematikus gondolkodás okán a “dömpingáron” nyújtott sablonszerződések napi szinten véreznek el. Az elővásárlási jogok “versengése” különösen kiélezetté vált a Balaton-felvidéken található zártkertekben, másrészt a mezőgazdasági értelemben is jelentősséggel bíró külterületeken, ahol nem ritka, hogy egy ügyben akár 4-5 vevő-jelölt is akad. Irodánk – szerződéskötés avagy elfogadó nyilatkozat megtétele előtti konzultáció keretében – kiemelt figyelmet szentel a megfelelő mélységű tényállás felderítése, a legjobb pozíció kialakítása érdekében, amely körben javaslatokat teszünk, iratokat szereztetünk be, regisztráltatunk, adott esetben végzettség megszerzését tanácsoljuk, mindezt természetesen a törvényes keretek között a tulajdonszerzés biztosításának érdekében! E körben adásvételi szerződéseket készítünk, valamint már közzétett (mások között létrejött szerződések) vonatkozásában elfogadó jognyilatkozatokat szerkesztünk, illetőleg mindezekkel kapcsolatban mi valódi jogi képviseletet nyújtunk!

2023. július 1. óta nem kell hirdetményi úton közzétenni („kifüggeszteni”) az adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlatot többek között akkor, ha az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által a szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészletet kíván megszerezni. Ezzel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.

Amennyiben földet, zártkertet vásárolna, közzétett földadásvételre elővásárlási joggal jelentkezne és nem kíván melléfogni, úgy forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

kép forrása: csodalatosbalaton.hu

Theme: Elation by Kaira.
Cape Town, South Africa