Milyen módon és ki által szüntethető meg egy végrehajtási eljárás?

Nemperes eljárásban a végrehajtó – , a foganatosító vagy az elrendelő bíróság -, illetőleg polgári peres eljárásban a perre illetékes bíróság által. A végrehajtásnak a nemperes eljárásban történő megszüntetésének megkísérlése – főszabályként – előfeltétele a perindításnak.

Nemperes eljárásban történő megszüntetés a végrehajtó, illetve a foganatosító bíróság által

A törvény alapján a végrehajtást foganatosító bíróság nemperes eljárás keretei között köteles megszüntetni vagy korlátozni a végrehajtást, ha a végrehajtást kérő ezt kívánta, és ez másnak a jogát nem sérti. A bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége.

A végrehajtást kérő a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérheti a végrehajtótól arra tekintettel, hogy a követelése csökkent, megszűnt vagy elengedésre került, azonban ezt szükséges bejelentenie a végrehajtónak, megszüntetési kérelem esetén az eljárás csak így fejeződhet be (Vht. 40. §). Amennyiben a végrehajtást kérő a bejelentést elmulasztja, azonban az adós tájékoztatja a végrehajtót a teljesítésről, és az állítását okirattal is alátámasztja, a végrehajtó arról a végrehajtást kérőt megnyilatkoztatja, és egyúttal felhívja a megfizetendő végrehajtási költségek teljesítésére. Ha a végrehajtást kérő az adós állítását elismeri, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, a végrehajtási eljárás befejeződik (Vht. 41. §).

Ilyen esetben a végrehajtó megvizsgálja, hogy a végrehajtás költségei megtérültek-e, ha igen, az eljárást megszünteti a Vüsz. 33. § a) pontja alapján („a végrehajtást kérő a teljesítést bejelentette vagy a tartozást elengedte”), vagy felhívja a végrehajtást kérőt a behajtási jutalékot is tartalmazó végrehajtási költségek megfizetésére. Tekintettel arra, hogy az adós a végrehajtási eljárás megindulását követően teljesített, a Vht. 254. § (4) bekezdése alapján jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége folytán jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a hozzá vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.

Amennyiben a végrehajtást kérő kéri a fentiek szerint a végrehajtás megszüntetését, azonban a végrehajtás költségei nem térültek meg, a törvény értelmében a végrehajtás megszüntetésére nem kerülhet sor, tehát az eljárás tovább folyik, ekkor már a végrehajtás költségeinek a behajtása iránt, a bíróság végrehajtást kérőt kötelező végzése alapján [Vht. 41. § (3) bekezdés]. E végrehajtási költségek megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel, így a végrehajtó az adóssal szemben továbbra is intézkedhet immár kizárólag a költségek behajtása érdekében [Vht. 34. § (5) bekezdés].

A végrehajtást kérő köteles a követelése csökkenését vagy megszűnését haladéktalanul bejelenteni akkor is, ha az adós természetben vagy pénzben teljesített, illetve akkor is, ha a követelés elengedésére került sor. A végrehajtási költségeket (a pontos összeg ismerete hiányában) azonban csak a végrehajtó felhívását követően kell teljesítenie. Ha a végrehajtás már megindult a végrehajtó előtt, és az adós a végrehajtást kérőhöz teljesít közvetlenül, amely teljesítést a végrehajtást kérő el is fogad, akkor maga a végrehajtást kérő köteles az adósi teljesítés összegéből a végrehajtási költségeket megfizetni akként, hogy a végrehajtót a követelése csökkenéséről tájékoztatja, a végrehajtó pedig a felmerült és megfizetendő költségek összegének a megfizetésére hívja fel a végrehajtást kérőt. A gyakorlatban ha az adós a végrehajtást kérő megállapodást kötnek, úgy a megállapodás rendelkezik a végrehajtási költségek megfizetéséről, amely rendszerint az adós kötelezettsége.

Nemperes eljárásban történő megszüntetés az elrendelő bíróság által

A törvény alapján a végrehajtást elrendelő bíróság nemperes eljárásban végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, és rendelkezik a végrehajtási költségek viseléséről, ha a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős vagy véglegessé vált határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.

Ez utóbbi rendelkezés lehetőséget biztosít arra, ha az adós a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a létre nem jötte megállapítása iránt az általános szabályok szerint pert indít, és a perindítás eredményre vezet, akkor nemperes eljárás keretében megszünteti, illetve korlátozza a végrehajtást a végrehajtást elrendelő bíróság. Ebben az esetben sincs helye végrehajtási per lefolytatásának.

Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per

Állandó a bírói gyakorlat a vonatkozásban, hogy ha az adós a jogerős bírósági határozatban vagy közjegyző által kibocsátott jogerős fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségét vitatja, az erre való hivatkozása a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben nem foghat helyt.

A Pp. 528. §-a alapján a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per feltételei eltérőek a szerint, hogy végrehajtási lappal vagy azzal egy tekintett alá eső végrehajtható okirattal, illetve végrehajtási záradékkal vagy azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal került sor a végrehajtás elrendelésére.

A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a perindítás alapjául szolgáló tények: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés, a feleknek a végrehajtandó határozatban foglaltaktól eltérő megállapodása, ha a végrehajtást végrehajtási lappal vagy azzal egy tekintett alá eső végrehajtható okirattal rendelték el.

Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, b) a követelés vagy annak egy része megszűnt, c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

Mi is az a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyás (rövidített nevén: FMH) egy olyan pénzfizetésre irányuló marasztalást tartalmazó közjegyzői határozat, amely jóval súlyosabb jogkövetkezménnyel járhat, mint egy írásos fizetési felszólítás. Érdemes komolyan kell venni, még ha teljesen alaptalannak is véljük, mivel – ha nem vitatjuk megfelelően módon és határidőben – akkor igen gyorsan végrehajthatóvá válhat, következményként a bankszámlánkon lévő pénzünket, a munkabérünk vagy nyugdíjunk bizonyos százalékát letilthatja a végrehajtó, sőt az ingatlanjainkra még végrehajtási jogot is bejegyeztethet, majd pedig akár árverezhet is.

Ki kezdeményezhet fizetési meghagyást kibocsátást?

A fizetési meghagyást a jogosult/hitelező – például egy pénzintézet, követeléskezelő, közüzemi szolgáltató, társasház stb. – kérelmére és előlegzett költségére a közjegyző bocsátja ki a kötelezett/adóssal szemben.

Milyen esetekben „kötelező” az igénybevétele?

Magyarországon 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás választható, míg 30 millió forint feletti tartozás esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

Szükséges-e a kérelmezőnek bizonyítékokat csatolnia?

Nagyon fontos megérteni, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez NEM szükséges semmilyen bizonyíték csatolása, a magát jogosultnak állító személynek vagy szervezetnek elegendő pusztán állítani a tartozás fennálltát, összegét, jogcímét, kamatát stb., NINCS tehát az eljárásban bizonyítás felvétel.

Mi történik, ha a kérelmet a közjegyző kibocsátásra alkalmasnak találja?

A fizetési meghagyásos eljárás alapvetően „gyors”, iratokkal intézhető eljárás: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, az illeték megfizetésre került, a fizetési meghagyást legkésőbb beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.

Ha a kötelezett (címzett) nem foglalkozik a levéllel?

Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás megindítható az adóssal szemben, végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel, amelynek eredménye lehet a közjegyző által kiállítandó az ún. végrehajtási lap.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha egy fizetési meghagyás jogerőre emelkedik?

A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás egy olyan határozat, amely – akár szabályszerű vitatás hiányában avagy akár kézbesítési vélelemmel – ha jogerőre emelkedik – ugyanolyan hatályú, mint egy jogerős bírósági ítélet, és az alapján végrehajtási eljárás elrendelése kezdeményezhető. Ez azt jelenti, olyan ereje van, mintha a kötelezett/adós jogerősen vesztett volna egy polgári pert a hitelezővel szemben.

A kötelezett alaptalannak találja a fizetési meghagyást és vitatni kívánja

Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást (ellentmondással él), az eljárás a bíróságon peres eljárásként folytatódhat tovább, feltéve, ha a jogosult avagy jogi képviselője keresetet tartalmazó iratot nyújt be az illetékes bíróságra és megfizeti az eljárási illetéket.

„Ha nem veszem át, akkor biztos nem lesz gond!”

Ha valaki fizetési meghagyást kap, azt mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül érdemben nyilatkozhasson rá. Ha nem veszi át, a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is ún. kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedhet, azaz jogi értelemben megismertnek tekintendő. Így, aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát (jogalapjá) vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent!

Mit kell tartalmazzon az ellentmondás és hogyan terjeszthető elő?

Tartalmát tekintve elegendő, ha a követelést jogalapjában és/vagy összegszerűségében a közjegyzőnek címzett 2 tanú által aláírt írásos nyilatkozatban vitatjuk, előterjeszthető ellentmondás szóban is a közjegyző előtt, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezetek (cégek, egyéni vállalkozók stb.) pedig legcélszerűbben ügyvéd segítségével – aki rendelkezik elektronikus aláírással – tudnak ellentmondást előterjeszteni.

Milyen „kimentési” lehetőségeink vannak, ha nem értesültünk a fizetési meghagyásról?

Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például korábbi férjezett nevünkre, rossz lakcímre küldték, vagy objektív és igazolt módon nem voltunk képesek átvenni (kórházban tartózkodtunk és nem volt meghatalmazott, aki átvegye), avagy posta kézbesítési szabálytalanság történt – lehetőségünk van úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha már a fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárás is indult ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül rendkívüli ellentmondást is előterjeszthetünk a közjegyzőnél, adott esetben a kézbesítési kifogással együtt.

„Jogosnak tűnik a követelés, de sajnos nem tudom (egy összegben) kifizetni”

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá.

Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló időben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

„Caveat emptor!”- Óvakodjék a vevő! – mondták már a rómaiak, elnézve azonban az árverési vevők károsulti fórumait, a gyakori ügyféli megkereséseket, úgy tűnik, hogy az intelem a lemaradástól való félelem és más emberi jellemvonások okán manapság süket fülekre talál.

Az ingatlanárak emelkedésével sokan regisztráltak 6000,- Ft összeg megfizetésével az mbvk.hu oldalon, annak nem titkolt reményében, hogy (talán) ingatlanpiaci ár alatt sikerülhet ingatlanhoz jutniuk. Az ingatlan árverezés azonban rendkívül összetett cselekménysorozat és jó tisztában lenni a részletekkel.

Szereptévesztés

Tipikus tévedés szokott lenni, hogy az árverés iránt érdeklődő személyek összekeverik az önálló bírósági végrehajtót az ingatlan-közvetítővel, rosszabb esetben az ügyvéddel, az árverést elszenvedő adóst pedig az eladóval, és ebből óhatatlanul kellemetlenségek származhatnak. Az ingatlan árverés végrehajtási cselekmény, hatósági aktus, amely államilag biztosított kényszeren alapul. Akik elszenvedik az eljárást, ők általában nem szívesen költöznek ki az ingatlanjukból, így őket nem ildomos ügyletben érdekelt eladónak tekinteni. A végrehajtónak az a dolga, hogy az adós ingatlanját lefoglalja, becsértéket közöljön, hirdetménnyel árverést tűzzön ki, amelynek eredményessége esetén árverési jegyzőkönyvet készít.

Árverési hirdetmény

Árverési érdeklődőként/vevőjelöltként legfontosabb, hogy jól tüzetesen nézzük át a közzétett árverési hirdetményt, mert annak tartalma sok információt közölhet és amelynek valóságtartalmáért a végrehajtó az árverés megsemmisítésének kockázatával (!) felel. Igencsak nem mindegy, hogy az ingatlan egésze avagy csupán hányada kerül árverezésre, ezzel összefüggésben tudni kell a különbséget a „lakott” és a „beköltözhető” fogalmakkal kapcsolatban. Lakottan történő árverezés esetében az árverési vevő hatósági kényszerrel nem juthat az ingatlan birtokába, másrészről a beköltözhetően hirdetett ingatlan nem feltétlenül jelenti azt, hogy üres, csupán annyit, hogy nincs olyan személy, aki az árverés eredményessége és a jegyzőkönyv jogerőre emelkedése esetén záros határidőn belül ne lenne köteles az ingatlant elhagyni, annak birtokát átadni. Egy ügyben 10 licitáló volt tévedésben az ingatlan vonatkozásában, ugyanis annak tárgya csupán a beépített földterület volt, de az arra épített épületek nem kerültek árverezésre, így valójában az árverezett földnek csupán eszmei értéke volt harmadik személy számára, annak megszerzése legfeljebb az épület tulajdonosának állt volna érdekében. A „nyertes” szerencséjére az árverést a Járásbíróság megsemmisítette, mivel a végrehajtó az árverési hirdetményt nem kellő precizitással és figyelemfelhívással fogalmazta meg, gyakorlatilag megtévesztésre alkalmasnak találtatott.

Jogorvoslati eljárás elhúzódása

Tudni kell arról is, hogy a végrehajtók minden egyes cselekményével szemben jogorvoslattal lehet élni, amelyet a Járásbíróság nemperes eljárásban bírál el. Jogorvoslattal élhet többek között a végrehajtást kérő, az adós és ún. egyéb érdekeltként az árverési vevő is. Sajnálatos módon tapasztalataim szerint az elbírálás – noha arra törvény határidők vonatkoznak – igencsak hosszadalmas, ráadásul az elsőfokú végzéssel szemben fellebbezés is előterjeszthető. Többször fordult elő, hogy az árveréstől 1 év is eltelt mire a Törvényszék végzésének köszönhetően jogerőssé vált az árverési jegyzőkönyv, ami a fizetési kötelezettséget vonja maga után, ugyanakkor birtokba lépésről még nincs is szó.

Ismerjük meg az árverezett ingatlant és az adóst!

Még a licitelőleg befizetése előtt erősen javallott az ingatlan természetbeni beazonosítása, helyszíni megtekintése, szemre vételezése és lehetőség (vérmérséklet) szerint a birtokban lévő személlynél (lehetőség szerint a tulajdnosnál) történő érdeklődés. Ez sok esetben konfrontációt eredményez, jobb esetben ugyanakkor az ingatlan belülről történő megtekintését is lehetővé teheti. Abból, hogy milyen temperamentumú adóssal van dolgunk, nagyon fontos következtetések adódnak, úgy mint az adós „ellenállási” – perlekedési hajlandósága, a birtokba vétel legkorábbi időpontjának ebből történő megsaccolása, az ingatlan állagának eljárás alatti megrongálási esélye stb. Javaslom, hogy az álmatlan éjszakák elkerülése érdekében mindenki rendkívül körültekintően járjon el árverési vevő-jelöltként, és a licitálás előtt tájékozódjon az ingatlan műszaki -, gazdasági és jogi környezetéről, az adós és a végrehajtó személyéről!

Rejtett költségek

Az ingatlanárverésnek rejtett költségei is lehetnek.

A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:41. § (1) bekezdése alapján: „Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.”
(4) bek. szerint: „A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai, kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű.”

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vvhr.) szerint a víziközmű használat lehetősége azonban nem dologi jog, az szerződésen alapul, és a Vvhr. 55. § (3) bekezdés e) pontja szerint a víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést mérlegelési lehetőség nélkül köteles elutasítani, ha az adott felhasználási helyen lejárt határidejű díjtartozás áll fenn.

A víziközmű-szolgáltatás igénybevétele nem az ingatlan tulajdonjogából fakadó jogosultság, az a közszolgáltatási szerződés megkötésével keletkezik. A Vksztv. több rendelkezéséből is következik, hogy az ingatlan attól válik felhasználási hellyé, hogy a közszolgáltató és az ingatlan használója a közszolgáltatási szerződést megköti, amelyben a szolgáltatást igénybe vevő vállalja az ellenérték megfizetését és egyéb kötelezettségek betartását. A bekötéssel az ingatlant terhelő dologi jellegű jogviszony nem jön létre, hiszen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználók nem az ingatlan, hanem saját személyes szükségleteik kielégítése céljából veszik igénybe.

A díjhátralék követelése a korábbi (a tartozást felhalmozó) használóval szemben érvényesíthető, mivel a víziközmű szolgáltatás alapján a korábbi használóval fennállt és csak az új szerződés megkötésével megszűnő jogviszonyból eredő követelések nem az ingatlanhoz, hanem a (korábbi) felhasználóhoz kötődnek, azok tehát a tulajdonosváltozástól függetlenül fennmaradnak.

A díjhátralék léte – amely tartozásnak az árverési vevő nem kötelezettje – oly módon hat ki tehát az árverési vevőre, hogy mindaddig amíg az fennáll, maga nem tud a fogyasztási helyre új közszolgáltatási szerződést kötni, így nem jut vízszolgáltatáshoz. A szolgáltatási helyül szolgáló ingatlant árverés útján megszerző fogyasztó (az informálódás és igényérvényesítés szempontjából) hátrányosabb helyzetben van, mintha adásvétel útján, vele szerződéses jogviszonyban állótól szerzett volna tulajdont, mivel adásvétel esetében – ha az eljáró ügyvéd prudens módon jár el – Vevő a vételár részeként maga is „tehermentesítheti” az ingatlant, mint fogyasztási helyet, így a vele kötendő szolgáltatási szerződésnek – tartozás okán – nem lehet akadálya. Árverés esetén tehát a vevő vagy megfizeti a korábbi fogyasztó tartozását, amelyet az árverést elszenvedő adóssal szemben megtérítési igényként utóbb külön eljárásban érvényesíthet (feltéve, ha az adósnak maradt végrehajtás alá vonható vagyona), vagy jó eséllyel hoppon marad.

Az esetleges tartozás tényéről a végrehajtó az árverési hirdetményben az esetek többségében nem ad felvilágosítást, így ezen költség az árverési vevő számára rejtve maradhat a szolgáltatóhoz történő bejelentkezésig.

Jól jegyezzék meg: „CAVEAT EMPTOR” -ÓVAKODJÉK A VEVŐ!

Irodám ügyvédi képviseletet vállal végrehajtással kapcsolatos ügyekben is!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd