Termőföld más célú hasznosítása

TERMŐFÖLD MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA (végleges más célú hasznosítás)

A Balaton-felvidéken található zártkertekben és részint a külterületeken tapasztalható területi igénybevétel – főként agroturizmus fejlesztés, “gazdasági épület” építése érdekében – erősödése indokolja, hogy alaposabban foglalkozzunk a termőföld (végleges) más célú hasznosításával.

Az alábbiakban a termőföld más célú hasznosítás (termelésből való kivonás, a kivetté nyilvánítás), azon belül is a végleges más célú hasznosítás lehetőségét, annak engedélyezésével kapcsolatos főbb szabályokat összegzem.

Első körben nézzük meg mi is az a termőföld?!?

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvtv.) alapján: termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdő, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (Etv.) meghatározott erdőnek minősül.

Amennyiben egy termőföldön a termőföld eredeti hasznosításától eltérő tevékenységet kívánunk végezni, úgy ahhoz az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyére van szükségünk. Termőföldet elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet más célra hasznosítani. A más célú haszonosítás lehet időleges, vagy végleges jellegű. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csupán időlegesen, vagy helyhez kötött igénybevétel céljával van lehetőségünk.

Abban az esetben, ha a más célra hasznosítani kívánt termőföld tulajdonjogának megszerzésétől számítottan az 5 év még nem telt el, és annak tulajdonosa a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette, úgy a más célú hasznosítás csak és kizárólag a Földforgalmi tv.-ben meghatározott célokra engedélyezhető.

Termőföld végleges más célú hasznosításának minősülnek az alábbiak:

− a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan eltérés, melynek eredményeként a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra véglegesen alkalmatlanná válik
− termőföld belterületbe vonása (kizárólag önkormányzatok terjeszthetik elő)
− az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Az engedélyezési eljárást mindig a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság folytatja le. A termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését – az illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál – annak kell kérnie, aki a termőföldet más célra kívánja hasznosítani, ő pedig a terület ,,igénybevevője” lesz. Így tehát az igénybevevő személye nem minden esetben azonos az ingatlan tulajdonosával. A termőföld végleges más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni az ingatlanügyi hatóság felé, amennyiben a területigény meghaladja a 400 m2-t.


A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia, a Tfvtv. 12. § (1) bekezdésésében foglatak alapján:


• az igénybevevő ügyfél és/vagy a képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét,
• az igénybevevő ügyfél kifejezett kérelmét a hatóság döntésére (engedélyezésre)
• az érintett földrészlet/ek pontos megjelölését: település, fekvés, helyrajzi szám
• a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt
• a más célú hasznosítás célját, valamint a termőföld igénybevételére vonatkozó indokolást
(javaslom itt a jogszabályi hivatkozást is megjelölni)
• más célú hasznosítás fajtájának megjelölése
(végleges, vagy ideiglenes, ez esetben ennek tervezett időtartamát)
• kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása esetén a kisajátítás alapjául szolgáló,
törvényben meghatározott közérdekű cél megjelölését

A kérelemhez az alábbiakban felsoroltakat kell mellékelni aTfvtv. 12. § (2) bekezdése szerint:

• az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet, vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
• a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet (5 évnél nem lehet régebbi), ha a területigény a 400 m2-et meghaladja
• az engedély jogosultjának kötelezettségvállaló nyilatkozatát a járulékmentesség igénybevételéhez, mely szerint a 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei (fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése esetén az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja (akkor csatolandó, amennyiben fennáll)
• az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz, valamint a termőföld eredeti állapotának helyreállításához, ha az érintett teljes terület a 400 m2-t, vagy vonalas létesítmények esetében az 500 métert meghaladja
• az illetékes hegyközség hozzájárulását, amennyiben a más célú hasznosítási kérelem borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területet érint
• a Tfvtv. 10. § (4) bekezdése szerinti esetben a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát
• a Tfvtv. 12. § (2) bekezdés g) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatot (kivétel: kisajátítás, közérdekű cél)
• nyilatkozatot a földvédelmi járulék megfizetéséről, vagy a járulékmentesség igénybevételéhez.


A kérelemben – ha az adott ingatlan szempontjából az lényeges – meg kell jelölni a fentieken túlmenően továbbá annak a kormányrendeletnek a számát is, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított, vagy annak a kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldet beruházási célterületté nyilvánította.
Fontos, hogy említést tegyek arról is, hogy az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítását engedélyező végleges határozata hiányában a más hatóságok előtt folyamatban lévő termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási, vagy tudomásulvételi eljárást az adott eljáró hatóságnak fel kell függesztenie. (pl.: építési engedély sem adható ki, mindaddig, míg az igénybevevő nem rendelkezik a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozattal). A termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedély 4 évig hatályos, azon esetben, amennyiben ezidő alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerülne sor, úgy az engedély hatályát veszíti. Az igénybevétel megvalósulásáig a földrészlet az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban termőföldként szerepel.

A más célú hasznosítás engedélyezésének eljárási díja a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet alapján:

• 1 földrészlet esetén 30.000,- Ft
• 2-5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7.000,- Ft
• 6-25 földrészlet esetén az első 5 földrészlet után 58.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 2.000,-Ft
• 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 földrészlet után 98.000,- Ft, és a további földrészletek után egyenként további 1.000,- Ft összegű díjat kell fizetni.
• más szakhatóságok értintettsége esetén további eljárási díjak megfizetésére irányuló kötelezettség is felmerülhet.
Az engedély kiadását követően, az igénybevevőnek kell majd bejelentenie a más célú hasznosítást engedélyező hatóságnál (ingatlanügyi hatóság) a más célú hasznosítás megkezdését, az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal.

Amennyiben ilyen jellegű eljárásban érdekelt és nem kíván melléfogni, úgy forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd


? +36209527777
? dr.egyed.zoltan@gmail.com
? 8220 Balatonalmádi, Baross G. út 27/A.
https://www.dregyedzoltan.hu/

Elővásárlási jog a földforgalomban

2014. májusa óta – főszabályként – mintegy 4 hónapos kifüggesztéssel (hirdetménnyel) kombinált hatósági jóváhagyásra irányuló eljárás során lehet megszerezni mező -, illetve erdőgazdasági hasznosítású föld (termőföld) tulajdonjogát, amely eljárás egyik kulcsfontosságú kérdése az, hogy a vevő-jelölt rendelkezik-e elővásárlási joggal a földingatlan tekintetében, és ha igen, az mely törvény, mely ranghelyén alapul, mivel a jogalkotó szigorú sorrendet állított fel, amely könnyen lehet ügydöntő tényező. A másik sorsdöntő körülmény az agrárkamarai támogatás megszerzése, és harmadikként ide kívánkozik az is, hogy az adásvételi szerződésben sem lehet súlyos hiba, amely az ügyvéd figyelmén vagy annak sajnálatos hiányán fog múlni. A fontossági sorrend azonban 1. ügyvéd 2. elővásárlási jog 3. agrárkamara.

Ennek oka, hogy a földforgalommal foglalkozó és sikerorientált ügyvédek nem csupán “íródeákként” működnek, hanem STRATÉGIÁT alkotnak, sakkszerűen végig gondolva a folyamatot a lehető legjobb pozícióból indítják az ügyfelet a versenyben. Aki nem így tesz, annak a Megbízója ihatja meg a levét, a figyelmetlenság, a sematikus gondolkodás okán a “dömpingáron” nyújtott sablonszerződések napi szinten véreznek el. Az elővásárlási jogok “versengése” különösen kiélezetté vált a Balaton-felvidéken található zártkertekben, másrészt a mezőgazdasági értelemben is jelentősséggel bíró külterületeken, ahol nem ritka, hogy egy ügyben akár 4-5 vevő-jelölt is akad. Irodánk – szerződéskötés avagy elfogadó nyilatkozat megtétele előtti konzultáció keretében – kiemelt figyelmet szentel a megfelelő mélységű tényállás felderítése, a legjobb pozíció kialakítása érdekében, amely körben javaslatokat teszünk, iratokat szereztetünk be, regisztráltatunk, adott esetben végzettség megszerzését tanácsoljuk, mindezt természetesen a törvényes keretek között a tulajdonszerzés biztosításának érdekében! E körben adásvételi szerződéseket készítünk, valamint már közzétett (mások között létrejött szerződések) vonatkozásában elfogadó jognyilatkozatokat szerkesztünk, illetőleg mindezekkel kapcsolatban mi valódi jogi képviseletet nyújtunk!

2023. július 1. óta nem kell hirdetményi úton közzétenni („kifüggeszteni”) az adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlatot többek között akkor, ha az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által a szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészletet kíván megszerezni. Ezzel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.

Amennyiben földet, zártkertet vásárolna, közzétett földadásvételre elővásárlási joggal jelentkezne és nem kíván melléfogni, úgy forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Egyed Zoltán ügyvéd

kép forrása: csodalatosbalaton.hu

Theme: Elation by Kaira.
Cape Town, South Africa